Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pánczél Zoltán

2000. július 1.

Jún. 30-án Temesváron megkezdődött a hagyományos Csepűrágó Ünnep. Színház, bábszínház, zene, tánc a jellemzője ennek az ünnepnek. A részvétel ezúttal is nemzetközi: a hazai társulatok és együttesek mellett fellép a szegedi HORA színház, a Kövér Béla Bábszínház, az újvidéki színház, a budapesti Rátkai Márton zenés műhely, debreceni Mozgás Teátrum, a világ legerősebb embere, a Mandel Quartett stb. A főszervezők ezúttal is Demeter András, a Csíky Gergely színház direktora és Pánczél Zoltán, a Csepűrágó Alapítvány elnöke. (Pataki Zoltán): Csepűrágó Ünnep Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2008. január 19.

Aradon ülésezett január 17-én Romániai Magyar Üzleti Egyesület igazgatótanácsa. A rangos eseményen részt vett Csenteri Levente RMÜE-elnök, a Combridge cég ügyvezető igazgatója, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank ügyvezető igazgatója, Szabó István, a Richter Gedeon Románia ügyvezető igazgatója, valamint Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója és Pánczél Zoltán, a Fornetti Románia vezérigazgatója, mindketten RMÜE-alelnökök. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület 25 tagja között vannak a Romániában befektető legjelentősebb magyarországi cégek. Az egyesület hangsúlyosan szeretné támogatni azokat a magyarországi cégeket, amelyek ki akarják terjeszteni tevékenységüket Romániára. /Pataki Zoltán: Temesváron ülésezett az RMÜE igazgatótanácsa. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

2008. június 28.

A Romániai Magyar Üzleti Egyesület június 27-én Aradon megtartott, gazdasági témájú konferenciára invitálta tagjait, Romániában befektető magyar üzletembereket, helyi vállalkozókat és civil szervezetek képviselőit. A mintegy 70 résztvevőt Pánczél Zoltán, a Fornetti cég elnöke, RMÜE alelnök köszöntötte. Erdély István, a Temes Megyei Munkaerő–foglalkoztató Ügynökség igazgatója a munkavállalók és a munkaadók kötelezettségeit ismertette. Bojtos Tünde, a P&Bert tanácsadó cég munkatársa a romániai munkaerőpiac válságos helyzetéről beszélt. /Pataki Zoltán: RMÜE konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

2009. március 5.

Néhány héten belül megnyílik a Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulátusa, Pánczél Zoltánnak, a Fornetti Románia igazgatótanácsa elnökének vezetésével, jelentette be Füzes Oszkár, bukaresti magyarnagykövet, aki hivatalos látogatásra érkezett Temesvárra. A prefektúrán Marossy Zoltán alprefektussal tartottak rövid megbeszélést. A magyar nagykövet tárgyalt a Temes megyei és a temesvári önkormányzat vezetőivel is, ellátogatott a Bartók Béla Elméleti Líceumba, Végváron pedig találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel, majd este részt vett a magyar színház felújított nagytermének avatóünnepségén. /Pataki Zoltán: Magyar konzulátus nyílik a bánsági nagyvárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2009. július 18.

Miután Magyarország 2006-ban egy helyi, magyarul jól beszélő román üzletembert nevezett ki Jászvásárra tiszteletbeli konzulnak, most Temesváron tette meg ugyanezt a lépést. Pánczél Zoltánnak, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzuljának az illetékessége Temes megyére terjed ki. A konzult Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet iktatta be július 17-én hivatalába. Pánczél Zoltán, a Fornetti Románia elnöke két évtizede fontos szereplője az üzleti, a társadalmi és a kulturális életnek, sok projekt, civil kezdeményezés ötletgazdája és végrehajtója. /Temesváron is van magyar konzul. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2009. október 3.

Magyarország új tiszteletbeli konzulját és az általa vezetett konzulátust köszöntötték ünnepséggel október 1-jén Temesváron romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében. Pánczél Zoltán romániai magyar vállalkozó, a Fornetti Romania volt vezérigazgatója és a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke már korábban megkezdte konzuli tevékenységét, a konzulátust hivatalosan már július 17-én megnyitották. Romániában ez a harmadik magyar tiszteletbeli konzulátus, Jászvásár és Konstanca után. /Magyar tiszteletbeli konzulátus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2009. október 28.

Konzulként van egy nagy álmom. Azt szeretném, ha erősödne a román jelenlét Kelet-Magyarországon. Ugyanis nagyon sok magyar befektető érkezett a Bánságba, és én szeretném, ha néhány sikeres román üzletember Magyarországon fektetne be. Ez erősítené a bizalmat, és ha a kölcsönös bizalom erősödik, annak nagyon gyors és kézzelfogható gazdasági hatásai lehetnek – nyilatkozta néhány héttel korábban Pánczél Zoltán, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja. Helybeli polgárként elsősorban azt várnám el a csonka anyaország eme pozíciójába került embertől, hogy mindenekelőtt az én érdekeimet, a mi érdekeinket képviselje, ne a másét, másokét, írta Gurzó K. Enikő, a lap munkatársa. És hogy hol bujkál az a bizonyos 25 ezer magyar temesvári? Nem lehet tudni. Az újságírót figyelmeztették, ne merje megmenteni a sunyi maffiózóktól Klapka György temesvári szülőházát, mert baja lehet belőle. Sőt, ötleteket se osztogasson ezen a téren. Ha még egyszer rátelefonálnak bizonyos funkcionáriusok, és jelzik, ne dugja bele az orrát olyan ügyekbe, amelyekhez nem ért, ismételten el fogja mondani: márpedig Klapka, Kós és a többi példakép még létező szülőházát, tárgyi, szellemi emlékét nem szabad hagyni elveszni. /Gurzó K. Enikő: A profit profilja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 28./

2011. március 7.

Üzlet, nemzet, politika
Gazdasági válság, román–magyar kereskedelmi kapcsolatok, ökopolitika és versenyképesség a kelet-európai térségben, Románia gazdasági kilátásai 2011-ben – mindezek a témák és mások is szerepeltek a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) hétvégi bukaresti konferenciájának programjában.
Gazdasági válság, román–magyar kereskedelmi kapcsolatok, ökopolitika és versenyképesség a kelet-európai térségben, Románia gazdasági kilátásai 2011-ben – mindezek a témák és mások is szerepeltek a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) hétvégi bukaresti konferenciájának programjában.
A rendezvényen Pánczél Zoltán, az RMÜE elnöke közölte, az egyesület levélben fordul a magyar kormányhoz, amelyben az RMÜE felhívja Budapest figyelmét a magyarországi cégek romániai piacra lépésének továbbra is kiaknázatlan lehetőségeire, arra, hogy a magyar gazdasági jelenlét Romániában a lehetőségekhez képest szerény, és a lemaradást pótolni kellene.
Az egyesület levelében – amelyet az RMÜE alapító tagjaként Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója olvasott fel, és a bukaresti konferencián a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumot képviselő Szakáli István Loránd főosztályvezetőnek adtak át ünnepélyesen – hangsúlyozza, a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok élénkítése „nemcsak üzleti, hanem nemzetpolitikai célokat is szolgálna”.
„Példátlan” zuhanás
Éppen a román–magyar kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatokról tájékoztatott a bukaresti konferencia két előadója: Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség, illetve Imre István, a budapesti román külképviselet gazdasági tanácsosa.
Mint Bogár Ferenc tájékoztatott, Romániában valamivel több, mint tízezer magyarországi tulajdonú cég van bejegyezve, összesen 650 millió eurós jegyzett tőkével, ami – az újrabefektetett tőkét is számolva – egymilliárd euró feletti magyar tőkét jelent. Ezzel Magyarország a tizedik hely körül tanyázik a Romániában befektető országok listáján, ami elmarad a lehetőségektől – állapította meg Bogár.
A gazdasági tanácsos szerint Románia jelenleg nem tartozik a vonzó célországok közé befektetői szempontból, már csak azért sem, mert egyetlen év alatt (2008 és 2009 között) mínusz 14 százalékos gazdasági növekedést produkált (7 százalék fölötti növekedésről 7 százalék alatti csökkenésre), ami Európában példátlan.
Salamon Márton László: két év alatt egynegyedére csökkent a hazai sajtó reklámbevétele
Kötelező optimizmus?
Optimista hangvételű bemutatót tartott Borbély Károly, a román gazdasági mimisztérium államtitkára, aki szerint Románia a jó úton halad a gazdasági válságból való kilábalásban, miután a kormánynak nehéz intézkedéseket kellett meghoznia.
„Az elmúlt időszakban harmincmilliárd euróval csökkent a román államháztartás, a 2008-as évi 132 milliárdról az idei alig több, mint százmilliárdra. Ebből a csökkenésből húszmilliárdot tesz ki a GDP-csökkenés, a fennmaradó tízmilliárdon pedig a külföldi befektetések csökkenése, illetve a vendégmunkások által hazaküldött évi summa csökkenése osztozik” – ismertette a makrogazdasági adatokat Borbély.
Az államtitkár derűlátónak mutatkozott a jövőt tekintve, szerinte már látszik „a fény az alagút végén”. Az államkassza bevételeinek növelését Borbély Károly a közszféra költségeinek további csökkentésében, illetve a privatizációk felgyorsításában látja.
Válságban a sajtó
A gazdasági államtitkár „kötelező optimizmusát” ellensúlyozta Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztőjének Válságban a sajtó: hogyan tovább? című előadása. Mint Salamon elmondta, a sajtót az átlagosnál is jóval súlyosabban érintette a gazdasági válság, és az Új Magyar Szót sem kerülték el annak következményei. Mint az előadásból kiderült, az európai átlagot sokszorosan meghaladó arányban csökkent a romániai – elsősorban a nyomtatott – sajtó reklámbevétele: 2010-ben a 2008-as szint 25 százalékára.
Ami az ÚMSZ-t illeti, a válság 2009 első hónapjaitól kezdte éreztetni hatását. „Az első válságkezelő intézkedéseink természetszerűleg a költségcsökkentések voltak: létszámleépítés, bércsökkentés, járulékos kiadások csökkentése” – ismertette Salamon a lap kiadójának lépéseit. Mint elmondta, az első sokk átvészelése után az ÚMSZ jelenleg a fejlődés lehetőségeit keresi, reklám- és lapértékesítési filozófiaváltás révén.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2013. január 29.

Meghalt Pánczél Zoltán üzletember, tiszteletbeli magyar konzul
Hétfőn hajnalban szívrohamban elhunyt Pánczél Zoltán üzletember, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulátusának vezetője. Az 53 éves Pánczél Zoltán a Fornetti Románia vezérigazgatója, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület alelnöke volt, aki 2009 júliusától vezette a temesvári tiszteletbeli magyar konzulátust.
Pánczélt a Fornetti Románia „atyja”-ként tartották számon, amely évekig a legsikeresebb franchise típusú vállalkozás volt az országban. Pánczél Zoltán az egyik legaktívabb temesvári közéleti személyiség, jelentős kulturális események (Csepűrágó Fesztivál, Jose Carreras-koncert stb.) szervezője volt, aki jótékonysági tevékenységével a Máltai Lovagrend (KMFAP) nagykereszt lovagja címet is kiérdemelte.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

2013. január 29.

Gyászhír
Magyarország romániai nagykövetsége és kolozsvári főkonzulátusa mély megrendüléssel tudatja, hogy elhunyt
dr. PÁNCZÉL ZOLTÁN,
Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja. Kollégánk, mélyen tisztelt és szeretett barátunk halála óriási veszteség hazánk és a romániai magyarság számára. Pánczél Zoltán kiemelkedő tudósként, fáradhatatlan gazdaságfejlesztő és közösségépítő vezetőként egész életútjával a magyar–román kapcsolatokat, s különösen a romániai magyarságot szolgálta. Szellemi és anyagi erejét ennek jegyében áldozta tudományos, kulturális, oktatási és társadalmi célokra. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület vezetőjeként is maradandót alkotott a két ország és a két nemzet közös boldogulásáért.
Osztozunk a család, a temesvári és az erdélyi magyarság mély gyászában, emlékét munkájának és szellemi örökségének folytatásával is megőrizzük.
FÜZES OSZKÁR, MAGYARORSZÁG ROMÁNIAI NAGYKÖVETE,
MAGDÓ JÁNOS, MAGYARORSZÁG KOLOZSVÁRI FŐKONZULJA.
Szabadság (Kolozsvár),

2014. október 8.

Vásárhelyen mikor lesz?
Konzulátus a Szörényi Bánságban
Magyar tiszteletbeli konzulátust avattak fel kedden a Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin). A képviselőetet az évtizedek óta a Duna-parti városban élő Molnár Endre vállalkozó vezeti. A terület utoljára Mátyás király idejében tartozott a Magyar Királysághoz, Szörényi Bánság néven.
„Igyekszünk az egész országban biztosítani a konzuli érdekvédelmet. Megnyílt a Bulgária és Románia közötti Vidin–Calafat Duna-híd, és nagyon megnőtt az átmenő kereskedelmi forgalom, illetve a turizmus is a Vaskapu környékén, a régi Bánságnak ezen a déli részén, Herkulesfürdő és Mehádia környékén” – magyarázta Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet, hogy mi indokolja a szörényvári képviselőet megnyitását.
Molnár Endre köztiszteletnek örvendő, jó kapcsolatokkal rendelkező, a helyi és országos politikában is jártas vállalkozó, a Tropical szálloda tulajdonosa – mutatta be a tiszteletbeli konzult a nagykövet. Az olténiai megyék (Dolj, Gorj, Mehedinți, Olt, Vâlcea) tartoznak az új konzuli területhez, amelyek távol esnek a hagyományos magyar misszióktól. Molnár az MTI-nek elmondta: már azelőtt, hogy kinevezték volna tiszteletbeli konzullá, és kihelyezték volna a magyar címert és zászlót az irodára, öntevékenyen eljárt bajbajutott magyar turisták és kamionosok ügyében, akik hozzá fordultak segítségért.
Magyarországnak Jászvásárban és Konstancán van még tiszteletbeli konzuli irodája Romániában. A temesvári képviselőet jelenleg nem működik, mert még nem nevezték ki a közelmúltban elhunyt Pánczél Zoltán tiszteletbeli konzul utódját.
Az MTI érdeklődésére, hogy van-e valamilyen fejlemény a Marosvásárhelyre tervezett, a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozó konzuli iroda ügyében, amelynek a megnyitásához a román fél nem járult hozzá, Zákonyi Botond annyit mondott: „Reméljük, hogy felismerik: a magyar diplomáciai jelenlét bővülése elősegíti a két ország közötti kapcsolatok élénkülését mind gazdasági, mind kereskedelmi, turisztikai és kulturális területen, ami mindkét félnek fontos”. 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. április 15.

Ismét lesz magyar tiszteletbeli konzulátus Temesváron
öbb mint kétéves szünet után ismét lesz magyar külképviselet Temesváron, miután a román fél hozzájárult Tamás Péter bánsági üzletember magyar tiszteletbeli konzuli megbízásához – erősítette meg az MTI-nek szerdán a helyi sajtó értesülését Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Temesváron korábban Pánczél Zoltán temesvári vállalkozó, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) volt elnöke tevékenykedett tiszteletbeli konzulként 2013-ban bekövetkezett haláláig.
A román és német állampolgársággal is rendelkező, temesvári születésű Tamás Péter a bánsági városban több mint két évtizede működő Tifel festékgyár tulajdonosa.
„A tiszteletbeli konzul nem tagja a magyar diplomáciai testületnek, de bizonyos szintű diplomáciai mentességet élvez, és persze kötelezettségei is vannak. Jó ismerője a konzuli térségnek – ebben az esetben Temes, Hunyad, és Krassó-Szörény megyének -, és jó kapcsolatai vannak a helyi hatóságokkal, ugyanis az egyik legfontosabb szerepe az, hogy a bajba jutott magyar állampolgároknak minél hamarabb tudjon segítséget nyújtani" – magyarázta a nagykövet.
Arra a kérdésre, hogy miért részesítik előnyben a vállalkozókat a tiszteletbeli konzulok kiválasztásánál, Zákonyi Botond rámutatott: a problémamegoldó képességen túlmenően nem mellékes, hogy a tiszteletbeli konzul nem kap fizetést, és irodája fenntartásához sem kap semmilyen anyagi juttatást Magyarországtól.
Magyarországnak Jászvásáron (Iasi), Konstancán (Constanta) és tavaly óta a Duna-parti Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin) van még tiszteletbeli konzuli irodája Romániában. 
MTI
Erdély.ma

2015. április 25.

„Hatalmas megtiszteltetés, hogy szülővárosomban képviselhetem Magyarországot!”
Beiktatták Tamás Péter tiszteletbeli magyar konzult
A temesvári Adam-Müller Guttenbrunn házban csütörtökön este került sor Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzuljának ünnepélyes beiktatására és a tiszteletbeli konzulátus megnyitására. A nagyszabású ünnepségen részt vett Zákonyi Botond bukaresti nagykövet, dr. Bencsik Zita, a magyar külügy konzuli főosztályának főosztályvezetője és román megfelelője, Bogdan Mihai Stănescu, Magdó János, a külügy közép-európai főosztályának főosztályvezetője, Mille Lajos kolozsvári főkonzul, a Temesváron működő főkonzulátusok és tiszteletbeli konzulátusok képviselői, Temes megyei elöljárók, a történelmi egyházak, a helyi kulturális élet és a politikai pártok képviselői.
Ünnepi köszöntőjében Zákonyi Botond bukaresti nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenkori célja a konzuli képviseletek számának növelése. A nagykövet megnyugtatónak nevezte, hogy két év után sikerült újra megnyitni Temesváron Magyarország tiszteletbeli konzulátusát. „A Bánság fővárosában, nem kétséges, szükség van a magyar tiszteletbeli konzulátusra, hiszen itt két főkonzulátus és 16 tiszteletbeli konzulátus működik” – mondta Zákonyi Botond, aki szerint az itteni magyar közösség szellemi és gazdasági erejét bizonyítja, hogy több jelölt is volt a Pánczél Zoltán halála után megüresedett tiszteletbeli konzuli tisztségre. „Meggyőződésem, hogy Tamás Péter sokoldalú tevékenysége, sikeres üzleti vállalkozásai, a civil szférában kifejtett karitatív tevékenysége a biztosíték arra, hogy Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyében jól fogja ellátni a hivatalához kapcsolódó feladatokat.”
Hivatalos beiktatása után Tamás Péter tiszteletbeli konzul ezekkel a szavakkal köszönte meg a bizalmat: „Hatalmas megtiszteltetés Magyarországot képviselni szülővárosomban, Temesváron!” Az új magyar konzul, igazi temesváriként, három nyelven, magyarul, románul és németül fogalmazta meg ünnepi gondolatait. „A konzuli feladatom Magyarország érdekképviselete, magyar állampolgárok megsegítése a Bánságban, magyar–román gazdasági kapcsolatok erősítése, magyar befektetők támogatása. A gazdasági élet fellendítése, az infrastruktúra kiépítése, a cégek regionális és határon átívelő együttműködése is nagyon fontos feladat számomra. Még egy Temesvár–Szeged vasútvonalról, sőt, a táv egy bő órai megtételéről is mernék álmodni!” – mondta Tamás Péter, aki azt is elmondta: számára kulcsfontosságú a temesvári magyar közösség sorsa, jövője. „A kb. 15 ezres temesvári magyarság a város alig 5%-át képezi, mégis a város legnagyobb kisebbsége és kétségtelenül híd szerepet kell képeznie a román–magyar kapcsolatokban. Továbbélése, fennmaradása ezen a szórványvidéken mindannyiunk érdeke kell legyen.” – mondta a frissen beiktatott konzul. „Hiszem azt, hogy aki igazán tudja vállalni a nemzetiségét, csak az lehet méltányos és hiteles hídépítője a nemzetek közötti kapcsolatoknak.” – zárta ünnepi gondolatait.
A beiktatási ceremónia után a Harmónia Társasági Tánccsoport standard táncait, a Bokréta citerásainak népdalcsokrát, Éder Enikő és Molnos András Csaba színművészek vegyes dalcsokrát és az Eszterlánc néptánc-csoport kalotaszegi táncát tapsolhatták meg az ünnepség résztvevői.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998